Foglaló vagy előleg?

Az adásvételi szerződések talán legfontosabb eleme a vételár és a vételár megfizetésének módja, ezért aztán szinte minden alkalommal elő is kerül az ügylet során az előleg vagy a foglaló kérdésköre.

Nagyon fontos kiemelni, hogy nem azonos jelentésű fogalmakról van szó, az előleg és a foglaló ugyanis nem csak elnevezésében, hanem jogkövetkezményeiben is jelentősen eltér egymástól.

Szinte valamennyi ingatlan adásvételi ügyletnél a szerződés megkötésekor a felek valamekkora összeg átadásában állapodnak meg, amelyet egyúttal általában az ellenérték első részletének is tekintenek, amellyel a további megfizetendő vételárrész ennek megfelelően csökken. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a megkötött szerződés valamilyen oknál fogva mégsem teljesül (pl. megsemmisül az ingatlan, vagy valamelyik szerződő fél „megbokrosodik”), ilyenkor pedig egyáltalán nem mindegy, hogy az általunk átadott vagy átvett összeg előlegnek vagy foglalónak minősül.

A foglaló a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján egy büntető jellegű szerződési biztosíték, amelynek lényege, hogy az a fél, aki a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felel, az általa adott foglalót elveszíti, míg a másik féltől kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha azonban a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló egyszeres összegben, azaz csak úgy „simán” visszajár az azt átadó félnek.

A foglalónak – előbbieken kívül – vannak még egyéb további jellegzetességei is. A Ptk. szerint kizárólag pénz lehet foglaló, de ettől a felek eltérhetnek. Mértéke az elfogadott gyakorlat alapján a vételár 10%-a, de az eset körülményeihez képest ennél magasabb mértékű foglaló is elfogadható lehet.

Amit az előlegről tudni kell

A foglalóval szemben az előleget a Ptk. nem szabályozza, így a fenti különleges szabályok sem alkalmazandóak előleg esetén. Az előleg – hacsak a felek eltérően nem állapodnak meg – főszabályként egyszeres összegben visszajár az azt nyújtó félnek, függetlenül attól, hogy milyen okból került sor a szerződés meghiúsulására. Általában a vételárba beleszámít, de nincsen általánosan elfogadott mértéke. Tekintettel arra, hogy az előlegnek nincsen szankciós következménye, inkább vételárrészletnek tekinthető, mintsem a szerződés megerősítésének.