Írtam már az ingatlan adásvételről és annak minden fontos eleméről, a nehézségekről.
Azt viszont még soha nem részleteztem, hogy mi is a legelső konkrét buktató egy ingatlannál. Hát persze, a tulajdoni lap! Mindenki tudja, hogy van ilyen, azt is hogy kb. miről szól.
Az ingatlanokra vonatkozó adatokat a Földhivatalok közhiteles nyilvántartása tartalmazza. A tulajdoni lap több részből áll, ezeket római számokkal jelölik.
A bejegyzések egy speciális esete a széljegy, ami azt mutatja, hogy valakinek, valamely bejegyzésre váró kérelme a Földhivatalhoz beérkezett, és bírálat alatt van. A széljegy még nem bejegyzés, csak azt jelzi, hogy beérkezett a földhivatalhoz.
Az ingatlan adatait tartalmazza településnévvel, pontos címmel, helyrajzi számmal és az ingatlan művelési ágának, rendeltetésének valamint jogi jellegének megjelölésével. Az, hogy az ingatlan bel-, vagy külterületi, szintén ebben a részben található.
Itt található a tulajdonos(ok) neve és néhány olyan adata, amely alapján beazonosítható. Minden, a tulajdonoshoz köthető plusz információ is ebben a részben szerepel. Ilyen lehet a tulajdonos kiskorúsága vagy az a tény, hogy gondnokság alá helyezték. Ezen kívül itt szerepel, hogy milyen úton szerezte az ingatlant (ez a tulajdonszerzés jogcíme), például adásvétel, öröklés, ajándékozás.
Ez tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és terheket, továbbá olyan tényeket, mint az elidegenítési és terhelési tilalom, folyamatban lévő peres eljárás, végrehajtás vagy az árverés kitűzése.
valamilyen meghatározott összegű terhet jegyeznek be az ingatlanra. A jelzálogjog akkor kerül törlésre a nyilvántartásból, ha a kölcsön visszafizetésre kerül, vagy az ingatlant árverésen értékesítik.
a végrehajtó kérésére lehet bejegyezni az ingatlan lefoglalásakor. Ebben az esetben bejegyzésre kerül a végrehajtás ténye és a végrehajtandó összeg is.
bármely személy javára bejegyezhető szerződés alapján, de jogszabály is előírhatja, mint pl. az özvegyi jog. A haszonélvező jogosult az ingatlant birtokolni, használni, hasznait szedni.
elsősorban közérdekű jogok kerülnek a nyilvántartásba, például az áram‐ és gázelvezetés joga. Leggyakoribb példa a szolgalmi út, ami egy meghatározott átjárási jog.